De az aszaltszilvás mákfelfújt, a kakukkfüves krumplilepény, a csokifelfújt áfonyával, a citromszirupos süti, a fűszeres karfiol és a borsós krumplicurry még várhat kicsit.
Idáig elég furcsa viszonyunk volt, néhány félresikerült randevú után elkönyveltem, hogy inkább csak esztétikai élményként tekintek a spárgára, annak sem túl nagy szám. Főleg a fehér.
De a Lehelen már az összes zöldségesnél ott van a magyar spárga. Kellett vennem, zöldet, ha már pénteken arra jártam. Annyira azt ígérte, hogy jó lesz nekünk együtt, hogy nem tudtam ellenállni.
Gyömbéres-szezámos spárga
2 főre
1/2 kg zöld spárga
~ 3 cm reszelt gyömbér
2 gerezd " fokhagyma
só
bors
szezámolaj
szójaszósz
2 kanál pirított szezámmag
A spárgasípokat megtördöstem, hogy az alsó, esetleg fás része lepattanjon róla.
Aztán kettévágtam a szálakat.
Wokot ragadtam, kétkanálnyi olajat felhevítettem, beletettem a gyömbért, fokhagymát, spárgát, sóztam, borsoztam, és kb 3 percig erős lángon, kevergetve pirítottam.
Tálaláskor megszórtam a szezámmaggal és mellé öntöttem egy kis szójaszószt. A receptben összekeverik vele, de nem akartam elrontani a szép zöld színét.
Ennyi.
Annyira, de annyira jó volt.
Rosszakarók esetlegesen terjeszthetik, hogy a nedves kartonpapírt is megenném, ha gyömbéres fokhagymába lenne hempergetve, de ezt határozottan cáfolom és aljas rágalmazás.
Öntök rá előtte egy kis szójaszószt.
(recept:Nélkülözhetetlen vegetáriánus szakácskönyv)
Erről beszélgetünk..