Személyenként egy nagyobb ív sütőpapír, hal, csirke, vagy egyéb hús, só, bors, itt citromos kakukkfű és snidling, vagy más, kedvünkre való fűszerszám, kevés olaj és vaj.
Durvára vágott mandula és pisztácia.
Sütő.
(Kell hozzá egy nylonkesztyű is, amivel a halat megfogjuk.)

Csibét átsütjük épphogy vajon, mert örökösen a szalmonella lebeg a szemünk előtt, veszélyforrásként.
Aztán a papírokat kettéhajtjuk, félkört vágunk, mert a nagy csücskök csak útban lennének.
Alsó felét olajozzuk, erre fektetjük gyengéden a húsokat (a halat kesztyűs kézzel), fűszert hintünk rá, egyéb ízesítőanyagot. A papír széleit szépen csinosan behajtogatjuk az egyik csücsökből kiindulva, lehetőleg kétszer, hogy biztosan zárjon.

230 fokon úgy 10-15 perc, függően az adagok mennyiségétől.
De mire a papír megpirul, a beltartalom is optimális állagot és ízt nyer.

Persze nem fél disznót, birkát vagy ökröt sütünk ezen a módon, hanem decens vékony szeleteket, lehetőleg valami zsengébb felhozatalból.
Jelen esetben ez csibemell és afrikai harcsaszeletkék.