Munkaszünet volt persze Ausztriában is húsvétkor, de sikerült egy kicsi üzletet nyitvatalálni, ami még biocuccokat is árult, meg mindenféle finomságot, többek között nagyon finom mákos korongokat, vagy mi volt az, valami helyi speckó süti.
Amerre jártunk nagy mák-és sárgabaracktermelő vidék, ami a konyhára is erősen rányomja a bélyegét, nagyon helyesen egyébiránt. A család többi tagja erősen mákfixált, én sem vagyok ellene, úgyhogy nagy mákosmindenféle-evészet volt.
Nagyon kedves fiatal pasi volt a bolt tulaja, végigitatta velem az összes alkoholos italt, ami kezdődött a nagyon sűrű és rostos (!), édes likőrnél,  és végződött az  olyan barackpálinkánál, amitől szerintem a bokraim a kertben kihalnának, ha meglocsolnám vele őket. De azért finom volt ám. Szóval, kóstoltam, lelkesen, bár a hatodik fajtánál kissé már el voltam csigázva...

(Nagyon nőitlen dolog, de kénytelen vagyok bevallani, az igazi,gyümölcsből készült, illatos, tiszta pálinkát szeretem. Jó, most ne arra gondolj, hogy rágyógyulok az üvegre és addig szippantom, míg csepp is van. De pl. egy nagyobb kaja után vagy előtte néhány korty  gyomorcsinálóként, jöjjön!!!  (Ahogy az egyik barátnőm mondaná, csapassunk, nála pl. az Őrségben mézespálinkával csapattunk és utána römizés közben mindenki nagyon röhögött állandóan, de olyan kaja volt, hogy muszáj volt csapatni!!) Tavaly már a gyomorkeserűkre is rákaptam, nagy örömmel fedeztem fel, hogy itthon is kapni Ramazottit, ami valószínűleg nem egy nagy delikát cucc, de tavaly ittunk többször Olaszországban és megkedveltük.
Másik kedvenc az osztrák Gurktaler, de ha még tovább példálózom, senki le nem mossa rólam, hogy kőalkesz vagyok...)

Szóval, kicsi boltocskában feltankoltunk, fehér mákot is vettem, még nem tudom mi lesz vele, mákolajat, aminek a felhasználásáról még szintén nincs tervem, vagy legalábbis halavány, elvégre finom olajat szinte bármilyen zöldségre lehet csepegtetni, csak jót teszünk vele.
A fehérmákos Zotter isteni, háttérben a fahéj és a sárgabarack cseppet sem tolakodó ízével, persze feketecsokiba burkolózva, sikerrel reklámozza a helyi specialitásokat, eztán vadászni fogok rá.
Mézes gumimacikat teszteltünk még, párba voltak kapaszkodva, az is finom volt. Mákos-levendulás szappant vettem, nagyon jóillatú, na és a baracklikőrök!!! Azt is vettünk, de csak azért, hogy a boltos ne legyen szomorú!!!

Ha valaki a Wachau környékén jár, ne hagyja ki a helyi mákos-barackos dolgokat, kár lenne!!