Megfogadtam, hogy a fellelt képeket a hozzáillő receptekkel mihamarabb feldolgozom, de valami mindig elébük tolakodik.
De az aszaltszilvás mákfelfújt, a kakukkfüves krumplilepény, a csokifelfújt áfonyával, a citromszirupos süti, a fűszeres karfiol és a borsós krumplicurry még várhat kicsit.

Idáig elég furcsa viszonyunk volt, néhány félresikerült randevú után elkönyveltem, hogy inkább csak esztétikai élményként tekintek a spárgára, annak sem túl nagy szám. Főleg a fehér.
De a Lehelen már az összes zöldségesnél ott van a magyar spárga. Kellett vennem, zöldet, ha már pénteken arra jártam. Annyira azt ígérte, hogy jó lesz nekünk együtt, hogy nem tudtam ellenállni.



Gyömbéres-szezámos spárga
2 főre

1/2 kg zöld spárga
~ 3 cm reszelt gyömbér
2 gerezd    "  fokhagyma
só
bors
szezámolaj

szójaszósz
2 kanál pirított szezámmag

A spárgasípokat  megtördöstem, hogy az alsó, esetleg fás része lepattanjon róla.
Aztán kettévágtam a szálakat.
Wokot ragadtam, kétkanálnyi olajat felhevítettem, beletettem a gyömbért, fokhagymát, spárgát, sóztam, borsoztam, és kb 3 percig erős lángon, kevergetve pirítottam.

Tálaláskor megszórtam a szezámmaggal és mellé öntöttem egy kis szójaszószt. A receptben összekeverik vele, de nem akartam elrontani a szép zöld színét.

Ennyi.
Annyira, de annyira jó volt.

Rosszakarók esetlegesen terjeszthetik, hogy a nedves kartonpapírt is megenném, ha gyömbéres fokhagymába lenne hempergetve, de ezt határozottan cáfolom és aljas rágalmazás.
Öntök rá előtte egy kis szójaszószt.



(recept:Nélkülözhetetlen vegetáriánus szakácskönyv)