Elbújnak, vagy elfeledkezem róluk, jön új, érdekesebb, valami oka mindig van annak, hogy egy csomó recept, fotó rejtőzködik a gépen. Néha megtalálok egyet-kettőt, de van olyan is, ami nyár óta vár a sorára türelmesen.
Ez az étel akár a köretes vkf-re is nevezhető lett volna, de elfelejtkeztem róla. Igaz, az arra berakott recept is ilyen befőttkategória volt, szintén a tartalékból, szintén felfújt. Az került először a szemem elé, ez meg továbbra is itt üldögélt. Aztán elmentünk egy kicsit a havas lejtőkre és ott ettem érdekes brokkoliköretet, ami eszembe juttatta ezt itt.
Édes felfújtról lesz majd megint szó, mert azt is találtam a többi között, ez most egy sós étel. Hős köretként ette, citromos-vajas párolt halhoz (amiért viszont nekem jár érdemrend, tekintve a halhoz való viszonyom), de nekem elég volt egy kis rukolasalátával. A sajt és citromhéj egy kis pikántériát ad neki és nagyon finom a ropogós mandula benne.

A lisztet a vajjal egy lábosban enyhén összepirítottam, majd a hideg tejjel felöntöttem, folyamatos keverés közben. Addig főztem, míg be nem sűrűsödött. Ez nem egy hosszú procedúra, és ezt az alapot használtam édes felfújtakhoz is.
Különösen akkor jön jól egy ilyesfajta gyors dolog, mondhatni üdítő hatású, ha előtte az ember a wokból szétönti gondosan azt az olajat, amiben fánkot sütött. Ennek persze Piszke az oka, mert ha nem látom nála a szépséges fánkot, akkor nem is kezdek bele rögtön másnap. Azt nehezen tudnám ráfogni, hogy miért wokban sütöttem (mert mostanában mindent abban, meg abból különben is könnyebb szétlocsolni) de ezen még dolgozom. És csak úgy érdemes kiönteni, ha legalább egy fél liternyi szalad ki, de azt is csak úgy, ha minimum két fiókba is belefolyik.
És akkor még álldogálni kell fölötte borzadva egy darabig, addig is van ideje területet foglalni.
De miután 3 tekercs papírtörlőt beáldozva feltakarítottuk, frissen, a menet közben elhangzó szörnyűségeket feledve, újult erővel kezdhetünk a felfújt összedobásának.
Amihez a sűrű besameles alap már ugye elkészült, kicsit följebb. A tojások sárgáját egyenként, jó alaposan belekevertem, égetett tészta módjára. A megpárolt brokkolit egy sűrű fémszitán áttörtem, utánaküldtem a sajtot is. Mindent beleforgattam a tojásos masszába, a fűszerekkel együtt. Csöpp sóval jó keményre felvertem a fehérjéket, harmadával fellazítottam az összekevert masszát, majd a maradék habot is óvatosan, decensen belekevertem.
Formát vajaztam, liszteztem, beletöltöttem a masszát.
Okosok szerint ha ujjal körben elválasztjuk az edény falától, akkor szépen elválik majd és felemelkedik a széle is. Én most nem követtem ezt a metódust, nem is jött fel a széle, mellesleg múltkor úgy csináltam és akkor sem.
A sütőt közben 160 fokra előmelegítettem, légkeverésen és egy tepsit úgy kétujjnyi  forró vízzel beletettem. Ebbe került a felfújt. Kis edényben, 1 1/2 decisben 18-20 perc, mivel én nagy tálban csináltam, 35 perc alatt készült el. Ha nem barnul a teteje, nem érdemes nyitogatni, mert összeesik az egész időnap előtt.
Nekem annyi maradt a masszából, hogy egy kis edénykébe még elég volt. Ezt nem gőzben, hanem simán, a napi ötperces kenyérkével sütöttem és a végeredményből azt szűrtem le, hogy sokkal gyorsabban összeesik a nem gőzben készült felfújt.