Voltak mindenféle földtől elrugaszkodott ötleteim, de a könnyebb utat választottam.
A csokoládéról tudjuk, hogy milyen pozitív hatásai vannak (mondjuk a derékbőségre tett hatását most ne firtassuk), a fűszerek témakörét is alaposan körbejártuk már, ezek is köztudottan élénkítő, pezsdítő hatással bírnak, így aztán megfelelő alapanyagnak tűntek ahhoz, hogy a fő irányvonalnak megfeleljenek .
Nem túl nagy macera megcsinálni, viszont az elkészült étel meglehetősen látványos, finom és az ünnepi asztalon is megállja a helyét.
És még nem találkoztam olyan emberrel, aki egy csokiszuflét összevont szemöldökkel eltaszított volna maga elől.
Azért azt kénytelen vagyok bevallani, hogy egy igen bőséges ebéd koronájául készült el a szóbanforgó, és könnyed édesség-pezsdítő hatás ide-vagy oda, mi bizony elvonultunk utána egy (élénkítő) ebéd utáni alvásra.
Illatos csokiszuflé
(4 személyre)
(4 személyre)
10 dkg jóféle, magas kakaótartalmú csoki (Alsana bio)
8 dkg barnacukor
4 tojás, kettéválasztva
4 dkg liszt (2 púpos kanál)
1 tk. vaníliakivonat, v. 1 vaníliarúd kikapart belseje
1 ek. Cointreau (elhagyható, esetleg 1/4 narancs nagyon finomra reszelt héjával helyettesíthető)
1/2 kk. őrölt fahéj
1/4 kk. őrölt szegfűszeg
3 zöld kardamom összetörve, átszitálva
1 késhegynyi gyömbérpor
A sütőt bekapcsoltam 175 fokra.
A tojássárgákat kikevertem a cukorral, vaníliakivonattal, likőrrel, fűszerekkel.Világos, habos krémállag elérése a cél. Elektromos habverővel kb. 5 perc.
A csokit vízfürdő fölött felolvasztottam, belekevertem a fenti masszába, lisztben elegyítettem a sütőport és beleszitáltam ezt is.
A fehérjét csipet sóval nagyon kemény habbá vertem. Harmadával fellazítottam a lisztes masszát, aztán két részletben, óvatosan, hogy ne törjön , hozzáadtam a többit is.
A felfújtas tálkákat vastagon kivajaztam és liszttel beszórtam, a masszát beletöltöttem, úgy kétujjnyi helyet hagyva a tetejétől és beraktam a sütőbe.
18 perc alatt sült meg. Nem esett össze nagyon miután a sütőből kivettem, de minden felfújtra érvényes, hogy a sütőt csak a sütés végénél szabad kinyitni, mert esetleg összelaffad az egész.
Vörösboros meggyszósz
20 dkg fagyasztott (v. friss) meggy
1,5 dl édes vörösbor
1 kicsi csillagnánizs
2 kanál cukor
1 nagyobb darab narancshéj
1 csapott ek. keményítő
A bort felforraltam az ánizzsal, cukorral, beletettem a fagyott meggyet, 3-4 percig főztem, egy kevés vízben feloldottam a keményítőt és ezzel együtt még egyszer forrásig melegítettem.
(És szeretném megint felhívni a kedves nagyérdemű figyelmét, hogy kutya hideg van, és bár kóbor kutyát nyilván nem tud hazavinni mindenki, a madarak etetése nem olyan nagy volumenű feladat, de hasznos és sok örömet szerez.
Nálunk ma rengeteg kosztos volt, többek közt egy legalább harminc madárból álló őszapócsapat és megjöttek az erdei pintyek is. )
Erről beszélgetünk..