Szoktam én ilyesmit csinálni, de most aztán megfogadtam, hogy híven követem pontról pontra a Szakácsok könyvéből a receptet.
Nem sikerült.
Nekifutásnál már tudtam, hogy egy dologban el fogok térni, hogy én bizony ricotta helyett túróból.
Aztán egyre inkább elkanászodtam, úgyhogy nem merném azt mondani, hogy ez az a recept, inkább azt mondanám, merítettem belőle.
Spenótos-túrós malfatti, rusztikus mártással
Hívhatnám gombóckának is, de az kevésbé hangzik jól. Meg hogy a mártás azért rusztikus, mert ideológiám van. Ez egy filozófikus mártás, kérem szépen.
gombóchoz
25 dkg túró
10 dkg spenót, 1/2 fej aprózott hagymával, 1 gerezd fokhagymával megpárolva vajon, összeaprítva
5 dkg reszelt parmezán
1 tojás
1 fél citrom reszelt héja
frissen reszelt szerecsendió
3 ek teljes őrlésű tönkölyliszt
só
A kihűlt spenóthoz hozzádolgoztam a többi anyagot, kis gombócokat gömbölygettem és betettem a hűtőbe. Egy órát állt, akkor forró sós vízben kifőztem, kb. 5-6 perc alatt .
Amíg a hűtőben üldögélt, megfőztem a mártást.
1/2 kg paradicsom, apróra kockázva
1 közepes fej apróra vágott hagyma
2 gerezd aprított fokhagyma
fél marék bazsalikom összevágva
kevés olívaolaj
só
Szóval az van, hogy ez sem egészen a recept szerint, meg abban ráadásul hámozni, magozni kell a paradicsomot, ami kétségtelenül szofisztikáltabb szószt eredményez.
De. Már a sasmama is megmondta, hogy a héjában van a vitamin, én meg azt mondom, a magok is jók valamire. Tehát teljes értékű tápláléknak csak akkor mondhatjuk, ha a paradicsom összes részét beleteszem. Ez volt az ideológia.
Meg nem volt kedvem passzírozgatni sem.
Így aztán hagymákat enyhén pirítottam, utána belettem a paradicsomot, bazsalikomot, sóztam, borsoztam és kb. 1/4 óráig főztem.
Darabos volt ugyan, de teljes értékű. És finom.
A gombóckáknak megágyaztam a paradicsomszósszal, elfelejtettem parmezánt szórni rá és jól megettük.
Erről beszélgetünk..