Olyan krumplileves, amilyet Ausztriában szoktam enni.
Ezt nem kell különböző trükkökkel legyömni gyerekgyomorba, az, aminek látszik.
Múlt héten háromféle változatban volt krumplileves, de valamiért nem vette zokon senki.
Tejszínes krumplileves
1 szál sárgarépa
1/4 zellergumó
1 szál fehérrépa, zöldjével
só
5-6 szem bors
kicsi babérlevél
víz, úgy 2 liter
Ezzel kezdjük. Hogy ezt megfőzzük. Azt, hogy alaplé, nem ejteném ki a számon, de olyasmi.
1 nagyobb hagyma, apróra kockázva
3 közepes krumpli "
1 szál sárgarépa még apróbbra kockázva
1 kanál liszt
olaj
só
bors
majoranna
kb. 1 1/2 dl tejszín
Hagymát kicsit puhítottam az olajon, aztán a krumplival együtt még kicsit. Mielőtt odaéghetett volna, rászórtam a lisztet és azzal is egy percet sütöttem kavargatva. Nem annyira jó, ha megpirul, szóval nem kell túlzásokba esni. Miután ez is megvan, akkor jön a fenti lé, amit ráöntünk a pirított elegyre. Ha nem szeretjük, hogy az aljára tapadt lisztes cucc leég, ajánlatos felkeverni. Csak mert van, ki szereti.
Sárgarépa, só, bors, majoranna, megfelelő állag eléréséig főzni, tejszínt beleönteni, botmixerrel krémesíteni az egészet, a felét, vagy egyáltalán nem.
Nagyon jó. Nem muszáj gmundeni edényből kanalazni, de határozottan emeli az élvezeti értékét.
Utána szilvás cobbler, aki meri, bevallhatja, hogy Szívek szállodája 3. évad, kanapén hanyatt fekve, plédekbe burkolva.
Esik, hideg van, na és?
Vagy majdnem na és.
(Hausmannskost)
Erről beszélgetünk..