Tömegnyomásra hamburgert csináltam. Minálunk így van ez. A nyomás. Énrajtam. Mikor csak úgy megmondják.
Bezzeg, mikor kedvesen faggatom őket, hogy hétvégén ki mit hajlandó megenni, mindig az a válasz, hogy rángatják a vállukat.
Vagy esetleg én hősöm azt mondja: valami könnyűt. Aztán ha valami könnyűt csinálok, egy óra múlva már hallom a hűtőajtó nyitogatását. Ezért tudom, ha valami könnyűt enne, akkor vörösboros marhát, vadast, vagy valami hasonló könnyűt kell csinálnom...
Kiskorú szemrebbenés nélkül elvan táplálék nélkül egész nap, esetleg egy kis szintén könnyű 20 dekás csoki tolna befelé.

De a hamburgert eszik. Rendes népek. Aztán már csak azt kell kitalálni, én mit egyek.

A zsemlét, vagy mit E.Margit receptje alapján készítettem, kicsit átalakítva:

hamburgerbuci

1 dl tej és 1/2 pohár joghurt
5 dkg vaj
3 ek. cukor
1, 5 kk só
45 dkg tönköly fehérliszt
2,5 dkg friss élesztő
1 tojás
 
Tejben pici cukorral felfuttattam az élesztőt, összedolgoztam többi cuccal,utána kelt, míg jó nagy nem nőtt. Akkor átgyúrtam, 10 darabra osztottam, megformáztam és kelt még egy félórát.
Megkentem vizes tojássárgájával és 180 fokon sütöttem, míg a teteje piros nem lett.

A húspogácsa szürkemarha borjú  (szürkeborjú? szürkeborjú marha?marhaborjúszürke?) hátszínből készült, amit nagyon finomra összeaprítógépeztem, és Mamma tanácsára csak só és bors ment bele.
Kicsit megolajoztam és grillen megsütöttem.

Némileg slampos jégsaláta szoknyát öltöttek a zsemlék és mindenki a maga elvetemült ízlése szerint töltögette.
Ebből pont majonéz néz kifelé, van benne virágoskúti füstöltsajt, meg a szokásos.
Én a bucira rátettem jó sok sajtot, kicsit meggrilleztem és  sok zölddel nagyon finom volt, mindenkit megnyugtatok, nem pusztultam éhen, tudom, sokan aggódtak emiatt.

A bucikból kettőt lefagyasztottam, kelés után, sütés előtt, de nem volt egy sikertörténet, ki kellett dobni felengedés után, pedig a gőzbuktát is így szoktam és az jó szokott lenni. Összetöppedt és nem is tért magához többé sosem egyik sem. Legközelebb sülve fagyasztom le, mert egyébként nagyon jó kis bucik ezek.
És nincs is vele olyan sok munka.
Meg olyan könnyű is...